az úttörő ahol tud…

Férjem orvosszakértőként gondnokság alá helyezésekhez készít szakvéleményt.

Elkísérem egyszer-egyszer.

Szegényes házak, ugató kutyák, nehéz életek.

Visszafelé  méricskéli, mivel tenne kevésbé rosszat.

Hahótról Zalaegerszegre járkálok orvoshoz, ügyeket intézni.

Dél körüli busszal indulok vissza.

Néha lekésem,  bámészkodhatok a buszpályaudvaron.

Cigány család, még szép, fiatal anyuka, 4-5 év körüli gyerek.

Komolyabb, inas családfő cigarettázik, a kisfiú uborkát rágcsál.

A beálló autóbusz sofőrjéhez odalép az apa.

Elmondja a problémáját, egy elágazásnál szeretnének leszállni majd.

A vezető szabadkozik, nem állhat meg ott, nincs a menetrendjében.

Erre a válaszra számíthattak, beletörődve várnának tovább.

Megkérem a látásból ismerős sofőrt, tegyen kivételt.

Már-már indulunk, amikor kiint, jöhetnek.

Anya-gyerek leül, apa áll a csomagokkal.

Az első kanyar után a fiúcska előredől, szájából ömlik az uborka.

Nő ijedten törölgeti a hányást, a gyerek sápad.

A földútnál megállunk.

Segítek leadni a csomagjukat.

A tesco szatyor csirkefarháttal van tele.

Nagy, véres tócsát hagy maga után a buszon.

81597994_10216670643257697_7143734071674273792_o