Reggel hét után indulok a Kőfaragóból a Műszaki Egyetemre.
A kapu nagyot csattan mögöttem.
Elkezdek számolni.
Fejembe vettem, hogy el kell számolnom tízezerig.
Ha nem érek addig az egyetemre, nem veszik föl Bencét!
Éppen befejezi Judit a képzős felvételi második fordulóját,
ami két hét hullámvasút, izgalom.
Pláne, hogy én is annyiszor végigcsináltam régen.
Bence egy biciklis kirándulás miatt marad Zalában,
ő már bejutott a BME-re.
Váratlanul telefonál, kapott egy értesítést.
Nem csatolta az érettségi bizonyítványát a jelentkezéséhez.
Valahogy gyorsan kinyittatja az iskolát, aláíratja amit kell.
Ezt megyek bejelenteni a Tanulmányi Osztályra.
Csak elérjek a számolással tízezerig.
Kiskörút, Szabadság-híd, mormogva rohanok.
Túl korán van, a hivatalt még ki se nyitják.
Várok, folytatva rendületlenül, amit kitaláltam, hogy Bencének sikerüljön…
Elegáns nő érkezik, csodálkozva áll meg egy előttem.
Maga miért számol?!